HTML

Bevezet�s: A HTML(Hypertext Markup Language) a webes honlap�p�t�s alapnyelve.Ennek a nyelvnek a seg�ts�g�vel tudunk k�peket,sz�vegeket megjelen�teni,form�zni.De ezenk�v�l m�g m�st is tehet�nk,viszont ezt meghagyn�m k�s�bbre.:) HTML-t b�rmilyen sz�vegszerkeszt�vel �rhatunk.Legyen az egy jegyzett�mb,egy Notepad++ vagy �pp a G-port�l FCK vagy CK Editor�nak Forr�sk�d blokkja.A HTML parancsokat mindig < �s > jelek k�z� �rjuk,�gy:<parancs>.Ezeket h�vjuk TAG-eknek.Minden TAG p�rban �ll(nyit�tag �s z�r�tag)M�s webes programoz�si nyelvben is lesznek majd TAG-ek,de ezekr�l,majd m�g k�s�bb �rok.Egyenl�re m�g csak az alapokr�l van sz�.De ne h�zzuk tov�bb az id�t.V�gjunk bele!

1.lecke(<p> �s<br>)

Az els� leck�ben a legalapabb parancsr�l a <p> �s</p> elemr�l fogok �rni valamit.A p az angol bekezd�s sz�(paragraph) r�vid�t�se.Ezzel kezd�nk meg �s z�runk le minden egyes bekezd�st.De egy bekezd�s nem csak sz�veg lehet,hanem pl. egy k�p is(b�r nem musz�j ki�rni a k�p parancs el�,att�l m�g a b�ng�sz� �gy �rtelmezi,hogy az ott van).
K�t bekezd�s k�z�tt viszont a <p>-n�l egy nagyobb k�z marad,ez�rt van a szimpla sort�r�s,azaz a <br>.T�bben �rnak helytelen�l ut�na </br>-t.De ilyen NINCS!(b�r a b�ng�sz� att�l m�g n�ha �rtelmezi)
A <br> egy kiv�teles parancs,ami egyed�l �nmag�ban �ll.M�g meglehetne csin�lni az �ltalam "gyors-m�dszernek" h�vott gyors megold�ssal,amikor egy tagen bel�l z�rjuk le a parancsot.Tudom,hogy most t�bben v�rj�k,hogy ezt a m�dszert elmagyar�zzam,de bocs�natot k�rek mindenkit�l,mert ezt nem �rom ki.Egyr�szt az�rt,mert ez nem t�l eleg�ns megold�s,m�sr�szt pedig az�rt,mert nem teljesen szab�lyos.De ne t�rj�nk el a t�rgyt�l a sort�r�sr�l m�g annyit kell tudni,hogy mint amire m�r el�bb is c�loztam,nem hagy k�zt k�t bekezd�s vagy sz�vegr�sz k�z�tt.(vagy csak nagyon kicsit)Kb. ennyi lenne az els� lecke,nem t�l bonyolult,de indul�snak a neh�zs�gi szintje pont megfelel.

!Figyelmeztet�s: A <br> megjelen�t�sileg tud el�g vesz�lyes lenni �s egy �sszefolyt massz�t csin�lni a sz�veg�nkb�l,sz�val legy�nk vele nagyon �vatosak.

2.lecke(text vs. span)

Itt kicsit elgondolkoztam,hogy pontosan,hogy folytassam,mert sok lehet�s�gem volt �s mindegyiknek kb. most k�ne j�nnie.V�g�l a sz�vegform�z�s mellett d�nt�ttem.Ezt k�tf�lek�ppen tehetj�k meg.A <text> �s </text> elemmel vagy a <span>,</span>-nal.
Kezdj�k a <text>-tel.Mondhatni a <text> szinte a legr�gebbi sz�vegfom�z�si m�dszer(HTML-ben).M�r a HTML kor�bbi verzi�ban is haszn�lhat� volt.
Mivel el�g rugalmatlan k�d m�ra m�r csak kevesen haszn�lj�k.De att�l m�g le�rom,mert ez a HTML r�gi sz�vegform�z�ja.:)
Egy gyakorlati p�ld�val fogom bemutatni a haszn�lat�t:
<text color="#0000FF" size="2">Ide j�n a sz�veg.</text>
A p�ld�ban be�ll�tottuk a sz�veg sz�n�t �s m�ret�t.A sz�nt a color elemmel �s a sz�nk�ddal adtuk meg.Itt �pp k�kre �ll�tottuk a sz�veg sz�n�t.Ezut�n j�n a size,ami a m�retet szab�lyozza.Azonban nem pixelben �rtelmezi �s ha ut�na �runk px-et vagy pt-t akkor sem lesz pixel.R�ad�sul l�thatjuk a p�ld�b�l,(ha kipr�b�ljuk)hogy mekkora a v�ltoz�s,mondjuk az egyes �s a kettes m�ret k�z�tt.Sz�val a text nem az igazi.
A <span> m�r kicsit m�sabb t�szta.Sokkal t�bb lehet�s�g rejlik benne �s szinte k�zvetlen�l lehet benne CSS-t is haszn�lni.Innent�l pedig a sz�veg szinte �sszes tulajdons�g�t be�ll�thatjuk.Sz�val a <span>-� a j�v�.V�g�l,hogy ne csak besz�ljek(�rjak) l�ssunk egy p�ld�t is:

<span style="font-color: #0000FF;font-size: 12 px;"></span>

3.lecke(bet�st�lusok)

Ez egy el�g r�vid lecke lesz,de nem is akarom nagyon elh�zni.Itt csup�n a sz�vegform�z�s egy�b lehet�s�geit fogom bemutatni egy t�bl�zatban �sszefoglalva.

 Ezen k�v�l m�g sok f�le hasonl� st�lus l�tezik,ezek csup�n a leg�ltal�nosabbak.

+Kieg�sz�t�s: Ne mondj�tok,hogy t�l keveset �rok,ez�rt itt van m�g kett�:
 

4.lecke(k�pek: az img tag)

K�peket az <img> �s </img> tag-ek seg�ts�g�vel tudunk besz�rni az oldalunkba.El�sz�r a megnyit�s ut�n az alt="sz�veg" r�sz k�vetkezik.Itt megadhatjuk,hogy mit �rjon ki a b�ng�sz�,ha esetleg nem lenne el�rhet� a k�p.
  Ezut�n a k�p sz�less�g�t �s magass�g�t kell megadnunk a width(sz�less�g) �s height(magass�g),�gy: width="�rt�k" �s height="�rt�k".Az �rt�ke egy term�szetes sz�m vagy auto lehet.Ha egyik �rt�ket sem adjuk meg akkor az auto a teljes sz�less�get �s hossz�s�got jelenti.Ha az egyik �rt�ket sz�mk�nt megadjuk,a m�sikat pedig auto-ra �ll�tjuk az auto �rt�k� param�ter(a sz�less�g vagy a hossz�s�g) a m�sikhoz fog igazodni.A sz�less�g �s hossz�s�g alap�rtelmezett �rt�ke auto.(ha nem adjuk meg auto lesz)
A m�ret meghat�roz�sa ut�n meg kell adnunk a k�p forr�s�t.Ez a k�p beilleszt�s�n�l az egyetlen k�telez� parancs,amit meg kell adnunk.(m�r,ha a c�lunk az,hogy k�pet sz�rjunk be �s ne csak csin�ljunk valamit) Ezt az src="el�r�i/�t" r�szlettel tehetj�k meg.Ezt k�vet�en pedig m�r csak le kell z�rnunk a tag-et �s a tagp�rost.
�s akkor v�g�l l�ssuk,hogy n�z ki ez �sszerakva:

<img alt="az oldal fejl�ce" width="auto" height="auto" src="//e-world.gportal.hu/portal/e-world/upload/696121_1298312224_05536.png"></img>

A k�d az oldal fejl�c�t �gyazza be.Pr�b�lj�tok ki!;)

5.lecke(hivatkoz�sok: a elem+href)

HTML-ben hivatkoz�sokat az <a>,</a> elem href tulajdons�g�nak seg�ts�g�vel gy�rthatunk.El�sz�r is elemezz�nk egy p�ld�t:

<a href="//e-world.gportal.hu">Ide j�het a sz�veg,ha nem az oldal c�met akarod megjelen�teni.</a>

Az "a" a hivatkoz�s alapja.(az kezdi meg a tag-et)Ezut�n j�n a href="webc�m",ami a hivatkozott tartalom c�m�t vagy m�s n�ven el�r�si �tvonal�t adja meg.Azt�n ezt k�veti a sz�veg,ami a felhaszn�l� el�tt meg fog jelennni �s,amire kattintva megny�lik a hivatkozott tartalom.Ha a k�zvetlen c�met akarjuk megjelen�teni a felhaszn�l� el�tt,ak�r �resen is hagyhatjuk ezt a r�szt.De �n azt javaslom,hogy ink�bb m�soljuk legal�bb be ilyenkor a c�met,mert egyes gyeng�bb felfog�s� b�ng�sz�k nem fogj�k megjelen�teni.V�g�l a lez�r� tag k�vetkezik.
A tag p�r els� r�sz�ben lehet�s�g�nk van m�g megadni,azt is,hogy a hivatkozott tartalom,hogy ny�ljon meg.Csup�n a target="_megjeln�t�si m�d" r�szt kell be�rnunk az "a" �s a "href" r�sz k�z�.
Azthiszem, hogy egyenl�re el�g k�t megjelen�t�si m�d a "blank' �s a "parent".De igaz�b�l a "parent"-et ki se kell �rni,mert az az alap�rtelmezett megjelen�t�si m�d.A kett� k�z�l a "parent" a jelenleg haszn�lt ablakban nyitja meg a hivatkoz�st,m�g a "blank" �j ablakban vagy f�l�n(a b�ng�sz�t�l f�gg).

!Tipp: Linket nemcsak sz�vegb�l,hanem k�pb�l vagy ak�r m�s t�pus� tartalomb�l is lehet k�sz�teni,csup�n annyit kell tenni,hogy a sz�veg helyett a tartalom k�dj�t sz�rjuk be.

6.lecke(igaz�t�s)

Igaz�tani �ltal�nosan HTML-ben a <div>,</div> elemek align tulajdons�g�val tudunk.Ennek �rt�ke lehet left(bal),center(k�z�p),right(jobb).De a <div>-et nemcsak erre haszn�lhatjuk,viszont ez csak k�s�bb lesz �rdekes.
A <div>-en k�v�l l�tezik m�gegy igaz�t�si m�d,ez a m�r sz�vegform�z�sb�l megismert <span> tulajdons�g.Itt is CSS-en kerszt�l form�zunk,viszont kicsit m�sk�pp.P�ld�val �gy:

<span style="align: center;"></span>

A p�ld�ban k�z�pre igaz�tunk,de �n ezt nem aj�nlom,mert egyr�szt lass�tja a bet�lt�st,m�sr�szt nem tiszta HTML,harmadszor nem olyan biztos,mint a <div>.Sz�val �n azt javaslom,hogy maradjunk a <div>-n�l.
V�g�l egy <div>-es p�lda:

<div align="center">

Ez ugyanazt teszi,mint az el�z� p�lda,csak jobban �s egyszer�bben.

7.lecke(felsorol�sok)

Felsorol�sokat az <ul> vagy n�ha <ol> elemek <li> elem�vel tudunk gy�rtani,valahogy �gy:

<ul>
<li>Els� felsorol�s</li>
<li>M�sodik felsorol�s
</ul>

Ugyanez <ol>-lal is m�k�dik,csak sz�mokkal,�gyhogy maradjunk ink�bb az <ul>-n�l.Az <ul>-lal nyitjuk meg a felsorol�st �s a </ul>-lal z�rjuk le.A felsorol�s <li> elemkb�l �ll.A <li>-k a felsorolt pontokat jel�lik.Ezeket nem musz�j lez�rni,de szab�lyosabb.Felsorol�sban nem csak sz�veget lehet felsorolni,hanem m�s tartalmat,pl. k�pet is.

8.lecke(t�bl�zatok)

A t�bl�zatok egy nagyon kicsit bonyolultabbak lesznek,mint az eddigi leck�k,de nem sokkal.
El�sz�r is a <table> �s </table> tag-ekkel nyitjuk meg,illetve z�rjuk le a t�bl�zatot.
Ezut�n lehet�s�g�nk van sz�tbontani a t�bl�zatot fejl�cre �s tartalmi r�szre(nem k�telez�).A fejl�cet a <thead> �s </thead> parancsokkal tudunk k�sz�teni.A tartalmi r�szt a <tbody>,</tbody> tag-ekkel tudjuk megadni.
Ha nem adjuk meg egyiket sem az alap�rtelmezett a <tbody> lesz.
Ezut�n k�vetkeznek a sorok,amiket m�r k�telez� megadnunk(n�h�ny kiv�tellel).Ezeket a <tr>,</tr> tag-ekkel k�sz�thetj�k el.
A sorokba be kell sz�rnunk cell�kat.A t�bl�zatoknak a nyit� �s z�r� elemen k�v�l ez az egy k�telez� parancsa.Cell�kat a <td> �s </td> tag-ek seg�ts�g�vel sz�rhatunk be t�bl�zatunkba.
K�sz�ts�nk egy p�lda t�bl�zatot:

<table>
 <thead>
  <tr>
    <td>Pr�ba</td>
  </tr>
 </thead>
 <tbody>
  <tr>
   <td>Pr�ba</td>
  </tr>
 </tbody>
</table>
Ezenk�v�l megadhatunk m�g tulajdons�gokat is a t�bl�zatunk k�l�nb�z� r�szeinek.Kezdj�k a legels�vel,a <table> elemmel.Ennek megadhatjuk a border(keret) �rt�k�t,cellspacing(cellak�z) �s cellpadding(cellamrag�).
Az �rt�k�k egy pozit�v sz�m lehet,illetve 0.Ha valamelyik �rt�ke nulla,az el fog t�nni.Ez p�ld�ul akkor lehet hasznos,ha egym�s al� akarunk pl. k�peket tenni,de nem b�zunk meg a sort�r�sben �s �j bekezd�st nem akarunk l�trehozni.Ilyenkor el�g,ha a keretet,a cellamarg�t �s a cellak�zt levessz�k null�ra �s mindegyik elemet k�l�n sorba tessz�k.�gy a b�ng�sz�k egys�gesen �s biztosan fogj�k megjelen�teni(a br-r�l ez nem mondhat� el),ez a kin�zeten nem v�ltoztat.
M�g megadhatjuk a class tulajdons�g�t is.Ennek nagyr�szt a CSS form�z�sn�l van jelent�ss�ge,de n�h�ny m�s nyelv is haszn�lhatja.Ez hat�rozza meg a t�bl�zat t�pus�t �s �ltal�ban CSS form�z�s�t.
Azt�n j�n a <thead>.Ezzel nem szeretn�k most foglalkozni �s nem is c�lszer� neki �rt�ket adni,�gyhogy hagyjuk b�k�n,�gyan�gy,mint a <tbody>-t.
Majd a <tr> �s a <td> k�vetkezik.Nekik ugyanazt adhatjuk meg,mint a <table> parancsnak.Ez akkor j�,ha nem az eg�sz t�bl�zatra szeretn�nk haszn�lni a tulajdons�gokat,hanem csak egy cell�j�ra vagy sor�ra.Egyszerre t�bb k�l�nb�z� sorra vagy cell�ra is alakalmazhatjuk ugyanazt a be�ll�t�st.R�ad�sul t�bb sorn�l(vagy cell�n�l) t�bb fajta meghat�roz�st is alkalmazhatunk,�gy k�l�nb�z� sorok vagy cell�k j�hetnek l�tre.

9.lecke(�rlapok)

El�rkezt�nk id�ig �s eddig m�r t�bb dolgot is megtanultunk vagy legal�bbis megtanulhattunk.M�r tudunk sz�veget �rni �s form�zni,k�peket beilleszteni,hivatkoz�sokat k�sz�teni,igaz�tani,felsorolni,t�bl�zatot k�sz�teni.
Ez nem is rossz,de m�g van mit tanulni.Ebben a leck�ben kicsit jobban kell figyelni,mint eddig,mert ez m�r kicsit �ssztettebb az eddigiekn�l,de h�t csak nem futunk el egy bonyolultabb feladat miatt.
Egy �rlapot a <form>,</form> tag-ekkel tudunk elind�tani.Ezen bel�l hozzuk l�tre az �rlap elemeit az <input> parancs seg�ts�g�vel.Viszont az inputtal egymag�ban semmit sem �r�nk,hacsak meg nem adjuk neki a type tulajdons�got.A type �rt�ke lehet text(egysoros sz�vegbeviteli mez�),radio(v�laszt�si lista,egy kiv�laszthat� lehet�s�ggel),checkbox(v�laszt�si lista,t�bb kiv�laszthat� lehet�s�ggel),password(egysoros csillagozott sz�vegbeviteli mez�) �s button(gomb).
R�szletesebben a text egy szimpla mez�,amelybe egysoros sz�veget lehet �rni.Pl. ilyen az a mez�,ahova bel�p�skor a felhaszn�l�nevet b�rjuk.
Ezut�n a radio j�n,amit pl. szavaz�sokn�l is l�thatunk.Itt bejel�lhetj�k az egyik v�laszt�si lehet�s�get,de csakis az egyiket.Ezzel ellenben a checkbox t�bb v�laszt�st is enged�lyez.
Azt�n j�tt a password.A sz� magyarra leford�tva sz� szerint jelsz�t jelent.Ebbe a mez�be �rhatjuk be �ltal�ban a jelszavunkat.Val�j�ban ez ugyanolyan,mint a text,csak a sz�veg,amit be�runk csillagok,vagy k�r�k form�j�ban jelenik meg.
V�g�l a gomb,azaz a button-t l�thattuk.Ezt is ha magyarra ford�tan�nk gombot jelent.�s nincs ez m�sk�pp az �rlapokon sem.
A gombokat �ltal�ban h�tra szokt�k tenni,hogy elk�ldje az �rlapot,vagy t�r�lje a mez�ket,azonban ezen k�t esetben a type-nak a reset vagy a submit �rt�ket kell megadnunk.
Ezenk�v�l l�teznek olyan �rlapelemek is,amelyek k�l�n tag-et ig�nyelnek,ilyen a <textarea> �s a <select>.
A <textarea> a text-hez hason�an sz�vegdoboz,csak t�bb sorba lehet bele �rni.A bele�rhat� maxim�lis karaktersz�mot a maxlength tulajdos�g szab�lyozza.
A <select> egy leny�l� list�t k�sz�t,amelyben az <option></option> tag seg�ts�g�vel adhatjuk meg az opci�kat.
Az �rlapunk m�g �gy sincs k�sz,hiszen vannak pl. gombjaink,de azok csak gombok,ha megnyomjuk nem t�rt�nik semmi.Ha  egy sima gombot m�k�d�sre akarunk b�rni akkor�rt�ket kell adnunk az onclick tulajdons�g�t,amihez viszont Java Scriptet kell haszn�lnunk,de a Java Script  bonyolult dolog,�gy ebben a cikkben nem foglalkozunk vele.
Ezenk�v�l m�k�d�sre b�ratjuk a gombot a type tulajdons�g�n kereszt�l.Ha a reset �rt�ket adjuk meg neki t�r�lni fogja a mez�k �rt�k�t.Ha submit-ot adunk neki elk�ldi az �rlapot a feldolgoz�nak.
 Igen,nem v�letlen a feldolgoz� sz�.Ez az,ami tulajdonk�ppen m�k�d�k�pess� teszi az �rlapot.Feldolgoz� n�lk�l az �rlap min�ssze egy d�sz,egy �res test.Ha kezdeni is akarunk vele valamit egy m�sik nyelvre van sz�ks�g�nk.Ilyenek a parancsnyelvek,mint pl. a Java Script vagy a PHP.Ezekr�l k�s�bb fogunk t�rgyalni.
A <form> parancsnak,ha fel is szeret�nk dolgozni az �rlapot a method-ot,azaz a feldolgoz�s m�dj�t is meg kell adnunk.Ez lehet GET vagy POST.Ha a GET-et haszn�ljuk,akkor a b�ng�sz� a c�msorban fogja kinyerni az inform�ci�kat,azaz amiket a c�msorban l�thatunk gyakran,hogy pl. a=2(el�g gyatra p�lda),akkor tudhatjuk,hogy �rap van az oldalon �s az GET-tel van feldolgozva.A m�sik lehet�s�g a POST.� a h�tt�rben fogja elk�ldeni az adatokat,a felhaszn�l� pedig nem l�that bel�l�k semmit,csakis az eredm�nyt.�n ink�bb ezt aj�nlan�m,mert egyr�szt biztons�gosabb,m�sr�szt,ha t�lsok dolgot kell elk�deni az �rlapr�l,akkor a c�msor t�l hossz�ra ny�lhat �s ez egyes b�ng�sz�kben hib�t eredm�nyezhet.
Ezenk�v�l m�g megadhatjuk az action tuljados�got is.Ennek az �rt�ke egy el�r�si �t,n�v szerint a feldolgoz� el�r�si �tja.
M�g ami kimaradt,hogy az inputjainknak megadhatjuk a value-t,ami a gombokn�l a feliratot adja meg.M�s inputn�l is haszn�lhatjuk,csak felesleges.
Azt�n m�g az input-ok kaphatnak nevet is.Ezt a name tulajdons�g �rt�k�vel adhatjuk meg.Ez b�rmi lehet,ami nem sz�mmal vagy �r�sjellel kezd�dik.De,hogy legyenk kiv�telek,van egyetlen �r�sjel,amivel egy n�v kezd�dhet,ez a _(als�sz�k�z vagy al�h�z�s) jel.A nevekre akkor lesz sz�ks�g,mikor k�s�bb megh�vjuk majd az �rlapelemeket.
Igaz,hogy ezt csak k�s�bb fogjuk alkalmazni,de akkor nagyon fontos lesz.B�r most m�g haszn�lni se tudjuk j� ha megtanuljuk,mert k�s�bb m�r nem akarom ezzel h�zni az id�t �s ez,am�gyis a HTML r�sze.
A lecke m�lt� lez�r�sak�nt l�ssunk egy p�ld�t a tanultakra:
<form>
  <input type="text"  name="text1"><br>
  <input type="password" value="password" name="password1"><br>
  <input type="radio" name="radio1">Els� v�laszt�s<br>
  <input type="radio" name="radio2">M�sodik v�laszt�s<br>
  <input type="radio" name="radio3">Harmadik v�laszt�s<br>
  <input type="radio" name="radio4">Negyedik v�laszt�s<br>
   <select>
    <option>Els� v�laszt�s
    <option>M�sodik v�laszt�s
    <option>Harmadik v�laszt�s
    <option>Negyedik v�laszt�s
    <option>�t�dik v�laszt�s
   </select><br>
  <input type="checkbox" name="checkbox1">Els� v�laszt�s<br>
  <input type="checkbox" name="checkbox2">M�sodik v�laszt�s<br>
  <input type="checkbox" name="checkbox3">Harmadik v�laszt�s<br>
  <input type="checkbox" name="checkbox4">Negydik v�laszt�s<br>
  <input type="checkbox" name="checkbox5">�t�dik v�laszt�s<br>
  <input type="checkbox" name="checkbox6">Hatodik v�laszt�s<br>
</form>
Mint l�thatjuk a form-nak nem adtunk meg method vagy action �rt�ket,mivel az �rlapot nem akarjuk m�k�dtetni,mert ez csak egy p�lda.

!Kieg�sz�t�s: Az �rlap elemeink-nek megadhatunk egy�b speci�lis be�ll�t�sokat is,ilyen p�ld�ul a text-nek �s a textarea-nak readonly,ami csak olvashat�v� teszi az elemet.Sajnos mivel ezeket hossz� ideig lehetne sorolni �gy d�nt�tt�nk,hogy ink�bb kiihagyjuk �ket a cikkb�l.

!Kieg�sz�t�s: Ahogy egyre frissebb HTML verzi�k j�nnek l�tre,egyre t�bb t�pus� <input> elem jelenik meg.Mivel ezt a cikk-et nem szeretn�nk annyira gyakran friss�teni,ez�rt csak n�h�ny p�ld�t eml�ten�k,de a t�bbi megtal�l�s�ban seg�t a Google.;)
N�h�ny p�lda: hidden,color,number.
 

10.lecke(egy HTML dokumentum fel�p�t�se)

Eddig megtanulhattuk hogyan k�sz�ts�nk k�l�nf�le HTML k�dokat.Most megtanuljuk,hogy hogyan k�sz�ts�nk ezekb�l egy eg�sz dokumentumot(azaz weblapot).El�sz�r is b�r HTML weboldalk�nt mentj�k el meg kell adnunk a <html> �s </html> tageket.Az el�bbit legel�re,az ut�bbit legh�tra.
Ezek ut�n k�vetkezik a <head> �s </head> r�sz.Ebben adhatunk meg az oldalhoz sz�ks�ges adatokat,mint p�ld�ul a <title>,</title> elemek,amik az oldal nev�t adj�k meg.(amit fel�l a b�ng�sz� ki�r)Ha nem adunk meg neki semmit helyette vagy a b�ng�sz� neve vagy �ltal�ban az oldal el�r�si �tvonala fog megjelnni.(ez b�ng�sz�f�gg�)A <head>-ben adjuk meg p�ld�ul m�g a bizonyos <meta>-kat,de ezekre egyenl�re nincs sz�ks�g�nk.
A <head> ut�n j�het a <body> �s</body>,amibe tulajdonk�ppen az oldalon megjelen�tend� tartalom ker�l,teh�t azok a k�dok,amikr�l eddig besz�lt�nk,mert ezeket a k�dokat �ssze lehet vonni,azaz pl. egy <div>-et p�ros�thatunk egy <p>-vel.�s �gy sz�letik a HTML dokumentum.
Sz�nd�kosan hagytam a fel�p�t�st a v�ge k�rny�k�re,mert azt szerettem volna,ha el�sz�r azt  besz�lj�k meg,amit "beletesz�nk",mert k�l�nben ezt a leck�t t�bben nem �rten�k.

11.lecke(munka HTML-ben m�s nyelvekkel)

A v�g�re m�rcsak a tov�bbi munka bevezet�se marad,azaz megmutatom,hogy hogyan vonjuk �ssze HTML-t m�s nyelvekkel.Ezalatt azt �rtem,hogy p�ld�ul egy HTML dokumentumba kell tenn�nk egy CSS-t,azt hogyan tehetj�k meg.
Mivel �gyis a CSS volt a p�lda kezdj�k azzal.A CSS st�lusle�r�nyelv,�gy a be�gyaz�s�t a <style> tulajdons�ggal fogjuk kezdeni.Ezut�n j�n a type,ami megadja a t�pus�t.Ez jelen esetben a CSS.
Ha befejezz�k a CSS k�dot le kell z�rnunk a <style> tulajdons�got a </style> tulajdons�ggal.
CSS-t �rhatunk m�s tag-ekbe,p�ld�ul div-be is a style tulajdons�g seg�ts�g�vel.
Ezut�n j�hetnek a script nyelvek,amiket a <script> elem seg�ts�g�vel tudunk HTMl-be tenni.Ezt a type vagy a language vagy mindk�t elem k�veti.�ltal�ban a language-t alkalmazzuk.Ez adja meg a script nyelv�t.Pl.:
<script language="JavaScript"></script>
De a language-el,pl. Java Scriptn�l megadhatunk veri�sz�mot is,de ez nem tan�csos,mert lehet,hogy az adott b�ng�sz� pont azt a verzi�t nem t�mogatja(b�r ez nem val�sz�n�,de el�fordulhat).Azt�n ugyan�gy megadhatjuk a PHP-t is,de annak van ezenk�v�l m�g 3 fajta kezd�si m�dszere �s mi nem ezt,hanem a hagyom�nyos <?php �s?> m�dszert fogjuk alkalmazni.Ezenk�v�l m�g PHP-t <? elemmel ind�thatunk �s ?> elemmel z�rhatunk le.Illetve van m�g a <% �s a %> jel�l�s,de ezeket a PHP-n�l �gyis megbesz�lj�k.
Ha m�g valamit itt megeml�ten�k az a frame,b�r ez nem nyelv,csup�n egy tartalomt�pus.Ezt nem bele�rjuk,hanem bele�gyazzuk a k�dba.Pontosan �gy n�z ki:
<iframe width="500" height="500" scrolling=yes frameborder="0" 
marginwidth="0" marginheight="0" noresize ></iframe>
Az elej�n megnyitjuk a frame-t az <iframe> paranccsal.Ezut�n megadjuk neki a sz�less�g�t �s a magass�g�t.Ezt k�vet�en a scrolling-gal megjuk,hogy legyen-e cs�szka a be�gyazott tartalomn�l.A cs�szka ut�n megadjuk neki,hogy ne legyen kerete �s ne legyen marg�ja(ezt k�t tulajdons�gk�nt).V�g�l azt mondjuk neki,hogy ne legyen m�retezhet�.Term�szetesen,ha pl. flash-t akarunk besz�rni nem tesz�nk hozz� cs�szk�t �s a m�retet�t,illetve n�ha a keret�t is be�ll�tjuk,de ez csak egy p�lda.Frame-mel nemcsak valamilyen tartalmat,hanem ak�r egy eg�sz weblapot is be�gyazhatunk az oldalunkba.
De van m�g valami,ami az el�z� p�ld�b�l kimaradt.Hogy mi az?Ez az src="el�r�si/�tvonal",ami megadja,hogy a b�ng�sz� hol keresse a tartalmat.
Nagyj�b�l ennyit a "k�ls� munk�r�l".
�s ezzel egyenl�re be is fejezt�k HTML tanulm�nyainkat.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s